SIKETEK ÉS NAGYOTHALLÓK HAJDÚ-BIHAR MEGYEI E G Y E S Ü L E T E egységes szerkezetbe foglalt
A L A P S Z A B Á L Y A
Bírósági nyilvántartás száma: Tpk.60.207/2005.
A Siketek és Nagyothallók Hajdú-Bihar Megyei Egyesülete
2005. november 3. napján kelt alapszabálya, az időközi módosításokkal egységes szerkezetben.
DEBRECEN, 2021.  SZEPTEMBER 18.

P R E A B U L U M

     A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének Hajdú-Bihar megyei szervezete 1950-ben alakult meg.
A Siketek és Nagyothallók Országos szövetsége és a helyi csoportok megalakulása évszázadok társadalmi fejlődésének és változásainak eredménye.
    A siket embereket sokáig nem tekintették emberi lénynek. A rabszolgatársadalomban nem volt értéke. A középkorban is csak a templomokat és búcsújáró helyeket elárasztó kolduló elesettek számát szaporította. A felvilágosodás századában fordul feléjük a figyelem, melynek eredményeképpen 1770-ben, Párizsban, megalakult a siketnémák első intézete. Az intézetet Charles Michel de l’ Épée (1712-1789) alapította. Másfél évtizedig az alapító saját vagyonából működött. A francia forradalom nemzeti intézetté nyilvánította. Hatására Európa többi országában is sorra alakultak az intézetek és rendszeresen foglalkozni kezdtek a siketnémák intézményes, iskolai oktatásával.
      Hazánkban 1802-ben Vácott alakult meg a siketnémák első intézete. Ennek nyomán létesültek nagyobb vidéki városaink intézetei is, köztük a debreceni intézet is 1904-ben.
      A 170 éves magyar siketnéma-oktatás nagy utat tett meg. Ipariskolák alakultak külön a siketek számára. A tanügyi rehabilitáció mellett alkotmányunk biztosította a munkához való jogukat és teljes emberi-jogi rehabilitációjukat. Kulturális igényük iskolán kívüli fejlődésének biztosítására megalakult 1907-ben a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége és ennek keretében sorra alakultak a helyi, illetve megyei csoportok.
     debreceni helyi csoport – ma SINOSZ Hajdú-Bihar megyei szervezete – 1950-ben alakult meg Debrecenben. Alapítója Pányoki Lajos volt.
    2003. január 1-től az Észak-alföldi régióban élő hallássérült állampolgárok részére megalakítottuk a Regionális Jelnyelvi Tolmács-szolgáltatást.
   Utunk nem volt töretlenül egyenes, de szándékunk, hogy mindig becsületesen haladjunk az egyetemes hallássérült ügyet szolgálni.

I. Általános rendelkezések

1. Az Egyesület neve: Siketek és Nagyothallók Hajdú-Bihar megyei Egyesülete
   Rövidített név: SINA-HBME
2. Az Egyesület székhelye: 4024 Debrecen Varga u. 8.
3. Alapítás éve: 2005. év
4.  Működési területe: Hajdú-Bihar megye
5. Hivatalos nyelve: magyar
6. Internetes elérhetősége: sinahbme@gmail.com
7. Az Egyesület jellege: közhasznú civil szervezet.
8. Az Egyesület pecsétje: kör alakú, benne „Siketek és Nagyothallók Hajdú-Bihar megyei Egyesülete”, középen vízszintesen a székhelye: „Debrecen”.
9. Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.
10. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.
11. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
12. Az Egyesület Alapszabályát az Egyesület céljának figyelembevételével kell értelmezni.
13. Az Egyesület vezető tisztségviselői:

Szűcs Gábor Lajos elnök,
Radnóti Mónika alelnök,
Nagy József elnökségi tag,
Tóth József elnökségi tag,
Boros Imre elnökségi tag.

II. AZ EGYESÜLET CÉLJA

1. Az Egyesület a területén élő siket és nagyothalló személyek érdekeinek szervezett és szakszerű védelme, érdekeinek képviselete, a társadalomba való beilleszkedésük elősegítése. Ennek keretén belül:

• elősegíti a siket személyek részére a jelnyelv alkalmazhatóságát,
• elősegíti a nagyothalló személyek részére a hallás-rehabilitációban való részvételt,
• érvényesíti az esélyegyenlőséget a siket és a nagyothalló személyek részére,
• valamint a nem hallássérült állampolgárok számára tájékoztatást nyújt,
• közösségi, szociális szolgáltatásokat nyújt, kedvezményeket és támogatásokat szerez, elősegíti az ezekhez való hozzáférés lehetőségét,
• közreműködik az európai uniós, állami és önkormányzati, ill. egyéb szervek, testületek és civil szerveződések által nyújtott támogatások, kedvezmények és szolgáltatások siket és nagyothalló személyek általi igénybevételében, jogszabály, illetve szerződés által biztosított felhatalmazás útján.

2. Az Egyesület a fenti célok megvalósítása során az alábbi közhasznú tevékenységet folytatja a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról szóló 1998 évi XXVI. törvény 2. § (5) bekezdésében írt állami feladatokhoz kapcsolódóan:

a) Szociálpolitika, érdekképviselet: (94.99) 1993. évi III. tv. 1. § (1) bek., 56. § (1) bek., 57. § (1) bek. e) pont:
–  szakmai tevékenységével aktív részvétel a siketek és nagyothallók szociális biztonságának javításában, annak figyelemmel kísérése illetékességi területén,
–  a hallásrehabilitáció területi helyzetének figyelemmel kísérése és a szükséges intézkedések kezdeményezése,
– felvilágosító munka, személyes és csoportos segítségnyújtás a hallás rehabilitációra szorulóknak (pl. hallásjavító tréning)
– pszichológiai személyiség fejlesztő tréningek szervezése, pszichológiai tanácsadás biztosítása.

b) Oktatás (85.59) 2011.évi CXC. tv. 2.§ (1) bek.
–  A siket és nagyothalló gyermekek oktatása, fejlesztésének figyelemmel kísérése, abban szakmai véleményével aktív részvétel az illetékességi területén,
– Fogyatékos személyek komplex szakképző rehabilitáló és foglalkoztató köz-pontjainak szervezési munkájában részvétel illetékességi területén.

3. Az állami feladatok ellátásában való közreműködésen túl az Egyesület közreműködik tagjai:

a) foglalkoztatási lehetőségének feltárásában, a rehabilitációban való részvétel elősegítésében (78.10),
b) kommunikációs készségek fejlesztésében, a jelnyelv használat általánosan elfogadottá tételében (74.30),
c) szabadidős és sporttevékenységre, valamint kulturális tevékenységre vonatkozó igények kielégítésében (93.19, 90.02, 93.29), az alábbiak szerint:
ad/a) a rehabilitációs foglalkoztatás elősegítése, a szervezett szakmai át- és továbbképzéshez lehetőség teremtése,
ad/b) kommunikációhoz és információhoz való hozzáférés jogainak érvényesítése,
ad/c) Sportkörök, sport klubok szervezése, valamint a hallók sport klubjaiba való beilleszkedés elősegítése,
–  ifjúsági túra, táborok, különféle versenyek szervezése,
–  a tömegsport elősegítése és fejlesztése,
–  a siketek és nagyothallók kulturális életben való részvételének elősegítése, támogatása,
–  kulturális, művészeti programok szervezése,
–  a színpadi műfajban a jelnyelven alapuló némajáték, pantomim és báb, árnyjátékok betanulásának elősegítése,
–  kulturális, oktatási érdekképviseleti rendezvénysorozatok szervezése,
–  klubok létrehozása, működésük elősegítése,
– kapcsolattartás hazai és külföldi hallássérültekkel és nem hallássérülteket tömörítő szervezetekkel.

4. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat és pártoktól független, azoktól támogatást nem kap és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, ország-gyűlési illetve önkormányzati képviselőjelöltet az utolsó választásokon nem állított és nem támogatott, és ezt a továbbiakban is kizárja.

5. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú, vagy az Alap-szabályban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végezhet. Gazdálkodása során elért eredményeket nem osztja fel, azokat a jelen Alapszabályban meghatározott közhasz-nú tevékenységeire fordítja.

6. Az Egyesület fent rögzített szolgáltatási igénybevételi módja nyilvános. A nyilvánosságot a székhelyén a szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos információkat bárki számára hozzáférhető közzététellel biztosítja (ki-függesztés).

7. A célkitűzések megvalósítása során nem zárja ki, hogy tagjain és azok hozzátartozóin kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásból (Civil tv. 34. § (1) bek. a) pont). Együttműködik minden olyan hazai és külföldi, megyehatáron belüli és túli szervezettel, amelynek célja az Alapszabályban foglaltakkal azonos vagy hasonló.

 

III. A tagsági viszonnyal kapcsolatos rendelkezések

1. Az egyesületi tagság alapításkor az Egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek az Elnökség általi elfogadásával keletkezik.

2. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. A mindenkori tagnyilvántartást az Egyesület Elnöke vezeti.

3. Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve az Alapszabályban meghatározott különleges jogállású tagokat, akikre az Alapszabály tiszteletbeli tagokra vonatkozó rendelkezései érvényesek.

4. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. Ez alól kivételt jelent, hogy a rendes tag a Közgyűlésen az Egyesület tagjának adott meghatalmazással is képviselheti magát. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

5. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.

6. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

7. Az Egyesületnek politikai párt, mint jogi személy, sem rendes, sem tiszteletbeli tagja nem lehet.

A) Az Egyesület tagsága

8. Az Egyesületnek rendes és tiszteletbeli tagjai lehetnek.

9. Az Egyesület rendes tagjai:

a) Az Egyesület rendes tagja lehet minden olyan, az Európai Unió tagállamaiban állampolgársággal rendelkező siket vagy nagyothalló természetes személy, aki érvényes magyarországi lakcímmel rendelkezik, továbbá 6. életévét betöltötte, a jelen Alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek elfogadja és hallásvesztesége mindkét fülön, a beszédfrekvenciákon (250, 500, 1000 és 2000 Hz) a 40 dB-t meghaladja, vagy a rosszabbul halló fülön az átlag eléri a 80 decibelt. Ennek igazolására egy évnél nem régebbi, Magyarországon kiadott, audiológus szakorvos által aláírt, orvosi bélyegzővel ellátott audiogram alkalmas. A 18. életévüket be nem töltött személyek belépési szándék nyilatkozatukat törvényes képviselőjük útján tehetik meg.
b) A rendes tagsági jogviszony az Elnökség egyszerű többségű döntésével jön lét-re, miután a rendes tagsági viszony létesítését önként kérő természetes sze-mély az Egyesület Elnökéhez írásbeli belépő nyilatkozatát eljuttatta.
c) Az Elnökség a soron következő ülésén dönt a felvételről, vagy a kérelem elutasításáról. Erről a jelentkezőt értesíti. Nem lehet elutasítani a felvételi kérelmet, ha a jelentkező megfelel a 2. a) pontban foglalt követelményeknek.
d) A rendes tag rendes tagsági igazolvánnyal rendelkezik, melyet minden évben érvényesíteni kell a tagdíj befizetése után.

10. Az Egyesület tiszteletbeli tagjai:

a) Az Egyesület tiszteletbeli tagjai lehetnek azok a természetes személyek, akik az Egyesület célkiűzéseit elfogadják és azok megvalósítását tevékenységükkel támogatni kívánják vagy az élet bármely más területén tevékenységükkel olyan eredményt értek el, melyek alapján az Elnökség javaslata alapján a Közgyűlés a tagságot elfogadja.
b) A tiszteletbeli tag tiszteletbeli tagsági igazolvánnyal rendelkezik, azonban a tagdíj befizetése alól mentesül, mely tényt a tagsági igazolványban fel kell tüntetni.
c) Tiszteletbeli taggá választásra az Egyesület bármely tagja javaslatot tehet az Elnökség számára. Az Elnökség a javaslatot – álláspontját is megjelölve (támogatja / nem támogatja) – a következő Közgyűlés elé terjeszti
d) A Közgyűlés által tiszteletbeli tagságra megválasztott személy elfogadó nyilatkozatával válik az Egyesület tiszteletbeli tagjává. A tiszteletbeli tag az Egyesület céljainak elérését szolgáló tevékenységben nem köteles részt venni.
e) A tiszteletbeli tag az Egyesület szerveibe nem választható, azok döntés-hozatalában csak tanácskozási joggal vehet részt.

B) A tagok jogai és kötelezettségei

11. A rendes tag jogai:

a) az Egyesület döntéshozó szervében, a Közgyűlésben részt vehet, és ott szavazati joggal bír, az Egyesület szerveibe és tisztségeire jelölhető és választható,
b) részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, illetve az Alapszabály célkitűzéseinek megvalósításában, ezek érdekében megfelelő tájékoztatást kaphat, véleményt nyilváníthat, illetve javaslatot tehet szóban vagy írásban,
c) az Egyesület működésével, célkitűzéseinek, terveinek megvalósításával és pénzügyi helyzetével összefüggésben az Egyesület szerveihez kérdéseket, javaslatokat intézhet,
d) az Egyesület által megállapított feltételek mellett igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait és eszközeit.

12. A rendes tag kötelezettségei

a) az Egyesület Alapszabályának és egyéb rendelkezéseinek tiszteletben tartása,
b) az Egyesület szervei által meghozott határozatok betartása, végrehajtása,
c) éves tagdíj fizetése:
–  az éves tagdíj összegéről az Elnökség rendelkezik. A tagdíjat minden év március 31. napjáig kell megfizetni
–  az esetleges nem fizetőket az adott naptári év I. negyedévét követően az Elnökség írásban, póthatáridő tűzésével, a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel felhívja tagdíj-fizetési kötelezettségének teljesítésére.

13. A tiszteletbeli tag jogai

a) az Egyesület döntéshozó szervében, a Közgyűlésben tanácskozási joggal részt vehet, de nem választhat és nem választható,
b) részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, illetve az Alapszabály célkitűzéseinek megvalósításában, ezek érdekében megfelelő tájékoztatást kaphat, véleményt nyilváníthat, ill. javaslatot tehet szóban vagy írásban,
c) az Egyesület működésével, célkitűzéseinek, terveinek megvalósításával és pénzügyi helyzetével összefüggésben az Egyesület szerveihez kérdéseket, javaslatokat intézhet,
d) az Egyesület által megállapított feltételek mellett igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait és eszközeit.

14. A tiszteletbeli tag kötelezettségei

a) az Egyesület Alapszabályának és egyéb rendelkezéseinek tiszteletben tartása,
b) az Egyesület szervei által meghozott határozatok betartása, végrehajtása.

15. Károkozási felelősség: a tagsági jogviszonyban álló természetes személy illetve jogi személy az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felel.

16. Az egyesület tisztségviselőire vonatkozó rendelkezések.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó és vámhatóság üzletzárás intézkedést alkalmazott vagy üzletzárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó-és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
A vezető tisztségviselő vagy ennek jelölt személy az Egyesületet köteles előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betöltött.

17. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet vezető tisztségviselőivel szembeni követelmények és kizáró okok:

a) Az Egyesület vezető tisztségviselője az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
b) Az Egyesület vezető tisztségviselője ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
c) Az Egyesületben nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az a személy sem, aki a Btk. 61. § (2) bek. j) pontja szerinti közügyektől eltiltás hatálya alatt áll.
d) Az Egyesületben nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
e) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

C) A tagsági jogviszony megszűnése

18. A tagsági jogviszony megszűnik:

a) A tag kilépésével;
A tag tagsági jogviszonyát az Egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tag kilépettnek tekintendő a kilépő nyilatkozat képviselő általi kézhezvétele napján.
b) A tag kizárásával;
A tagnak jogszabályt, az Egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén az Elnökség – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.
Tagdíjfizetési hátralék esetén a rendes taggal szemben akkor lehet kizárási eljárást lefolytatni, ha tagdíjfizetési kötelezettségének legalább egy éven át nem tesz eleget, s az Elnökség póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel előzetesen felhívta a tagot tagdíjfizetési kötelezettségének teljesítésére, és ennek a megadott póthatáridőn belül a rendes tag továbbra sem tett eleget.
Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat annak bizonyítékait közölni kell és lehetőséget kell biztosítani számára, hogy védekezését és bizonyítékait elnökségi ülésen előadja. A tag kizárásáról az Elnökség kétharmados többséggel határoz.
A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közöl-ni kell.
A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen – a határozat kézbesítését követő 15 napon belül – az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezésről a soron következő közgyűlésen önálló napirendként kell határozatot hozni.
c) A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
d) Tiszteletbeli tag esetében a tiszteletbeli cím visszavonásával;
A tiszteletbeli cím akkor vonható vissza, ha a tiszteletbeli tag az egyesület céljával, szellemiségével, értékrendjével, vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít. A tiszteletbeli cím visszavonásáról szóló javaslatot az elnök terjeszti elő az Elnökség elé. Erről az érintett tagot értesíteni kell. A tiszteletbeli cím visszavonására vonatkozó javaslat csak azt követően hozható meg, ha az érintett személyt az Elnökség meghallgatta, s lehetőséget kapott védekezésének előterjesztésére és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére. A visszavonásra vonatkozó javaslatot az Elnökség a Közgyűlés elé terjeszti. A soron következő Közgyűlés dönt az előterjesztésről, melyről az érintettet írásban (a döntésről hozott határozat megküldésével) 15 napon belül) értesíti.
e) A tagsági jogviszony felmondásával;
Amennyiben a tag nem felel meg az Alapszabály által meghatározott tagsági feltételeknek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos határidővel írásban felmondhatja. A felmondás jogát az Elnökség gyakorolja.
A tagsági jogviszony felmondással történő megszüntetésére a tag kizárására vonatkozó eljárási és jogorvoslati szabályokat kell alkalmazni.
f) az Egyesület megszűnésével.

19. Az Egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag – a különleges jogállású tag csak érintettsége esetén – a határozat tudomásra jutásától számított 30 napos jogvesztő határidő belül pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben – a tag kérelmére – a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a Debreceni Törvényszék hatáskörében tartozik.

20. A választás szabályai:

a) Az egyesület tagjai közül a tisztségviselőket négy év időtartamra választja.
b) A tisztségviselőket nyílt szavazással kell megválasztani.
c) A tisztségviselők jelölését az elnökség által felkért öttagú jelölőbizottság végzi, melynek feladata az egyesületi tagok személyes megkeresése, az általuk tett javaslatok feldolgozása és a jelölt-lista közgyűlés elé terjesztése. A jelölő-bizottsági tagok önmaguk közül választanak elnököt.
d) A jelölőlistára a közgyűlésen további jelöltek is felvehetők, amennyiben a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel megszavazza.
e) A jelölést a jelöltnek szóban vagy írásban el kell fogadni.
f) Jelölés: valamennyi egyesületi tag jelöltet állíthat az alábbi tisztségviselőkre (egy elnök, egy alelnök, három elnökségi tag, három felügyelő bizottsági tag) a jelölőbizottság tagjainál szóban vagy írásban.
g) A választás menete:

• • a jelölőlista véglegesítése után kezdődik a választás,
  • a választás kezdetén ötfős szavazatszámláló bizottságot kell választani,
  • a választás egyfordulós (elnök, alelnök, elnökségi tagok, felügyelőbizottsági tagok választása),
  • az Egyesület valamennyi rendes tagját egy szavazat illeti meg,
  • a szavazatok leadása után a szavazatszámláló bizottság összeszámolja a leadott voksokat, és kihirdeti az eredményt,
  • a tisztségviselők közül azok a jelöltek kerülnek megválasztásra, akik a legtöbb szavazatot kapták,
  • szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, de már csak azon jelöltek vonatkozásában, akik egyenlő számú szavazatot szereztek.

IV. Az Egyesület szervezete

1. Az Egyesület szervezeti felépítése:

A) Közgyűlés
B) Elnökség
C) Felügyelő Bizottság

2. Az Egyesület valamennyi választott testületi tagjának (tisztségviselőinek) megbízatása 4 (azaz négy) évre szól.

 A)  A Közgyűlés

3. Az Egyesület döntéshozó szerve a Közgyűlés, amely a tagok (rendes és tisztelet-beli) összességéből áll. A Közgyűlést az Egyesület székhelyére kell összehívni, s azt – amennyiben a Közgyűlés másképp nem dönt – az Egyesület Elnöke vezeti.

4. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;

b) az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának, továbbá a más megyei és országos szervezethez történő csatlakozás, illetve kilépés elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;
– a tisztségviselő akkor hívható vissza, ha az Alapszabály rendelkezéseit illetőleg az Egyesület gazdálkodását súlyosan sértő magatartást tanúsít (melynek tényét a Felügyelő Bizottság megállapította), vagy a tagok 10%-a ezt írásban kezdeményezi, vagy vele szemben büntető bíróság jogerősen elmarasztaló ítéletet hozott.
–   visszahívás esetén a visszahívott tisztségviselő pótlásáról 30 napon belül gondoskodni kell.

d) az éves költségvetés elfogadása;

 e) az éves beszámoló – ezen belül az elnökségnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentése és a közhasznúsági melléklet – elfogadása;
Az éves beszámolót az Elnökség köteles elkészíteni és a Közgyűlés elé terjeszteni, majd a beszámoló, az éves költségvetés és a közhasznúsági jelentés vitája után a Közgyűlés a jelen lévő szavazatra jogosult tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással dönt az éves beszámoló jóváhagyásáról.
A közhasznú szervezet éves beszámolójába és közhasznúsági mellékletbe bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet. A beszámoló és közhasznúsági melléklete tartalmazza:

• • a számviteli beszámolót (mérleget, eredmény kimutatást, kiegészítő mellékletet)
  • a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként a kiegészítő mellékletben,
  • a közhasznúsági mellékletben a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást
  • a közhasznúsági mellékletben a közhasznú cél szerinti juttatás kimutatását,
  • a kiegészítő mellékletben központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzatoktól, és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét a Civil tv. 29. § (4) bek. szerint
  • a közhasznúsági mellékletben a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott támogatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségviselő felsorolását,

a szervezet által végzett közhasznú tevékenységet, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges a Civil tv. 32. § szerinti adatokat, mutatókat, valamint az üzleti évben végzett főbb tevékenységet, programokat a kiegészítő mellékletben.
A beszámoló és a közhasznúsági melléklet nyilvános, azt az Egyesület honlapján hozza nyilvánosságra.
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk meg-állapítása;j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
k) a végelszámoló kijelölése.
l) az egyesületi tagok és az egyesület szervei, illetve tisztségviselői között keletkezett viták elbírálása, továbbá a tiszteletbeli tagsági cím adományozása és visszavonása.
m) megsemmisíti, vagy megváltoztatja az elnökség törvénysértő határozatát
n) döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály, vagy az Alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.

5. A Közgyűlés évente legalább egyszer tart rendes közgyűlést. A Közgyűlés ülései nyilvánosak.

6. A Közgyűlést annak megtartása előtt legalább 30 nappal korábban – postai, illetve az e-mail címmel rendelkezőknek elektronikus úton kézbesített írásbeli meghívóval az Egyesület elnöksége hívja össze, a közgyűlés helyének, idejének, napirendjének pontos megjelölésével, továbbá a napirendhez tartozó írásos anyagok mellékelésével.

A rendes tag a napirend módosítására, kiegészítésére légkésőbb 15 napos határ-idővel tehet javaslatot az Egyesület Elnökénél. Ezt követően újabb meghívót kell kiküldeni a Közgyűlés előtt 10 nappal, melyet köteles az elnök a közgyűlés elé bocsátani. A közgyűlés a beterjesztett javaslatokról a napirend elfogadásánál külön szavazást köteles tartani.

A közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

7. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni:

a) ha a nyilvántartásba vett tagok 10%-a az ok és a cél megjelölésével az Egyesület Elnökségénél írásban kezdeményezi,
b) ha a bíróság elrendeli,
c) ha azt a felügyelő szerv indítványozza,
d) ha a tag a kizárása ellen fellebbez
Az Elnökség a fent felsorolt esetekben köteles 15 napon belül intézkedni a Közgyűlés összehívása iránt.

8. A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50%-a plusz egy fő jelen van.
Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, abban az esetben, ha a megismételt közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket már az eredeti közgyűlés meghívója is tartalmazza.
A megismételt közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – közgyűlés időpontját követően későbbi időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti közgyűlés meghívójában is megjelölhető.
Ha a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés nem az eredeti közgyűlés időpontjával megegyező napon kerül megtartásra, úgy a tagok részére új meghívót kell küldeni, amelyben ismételten tájékoztatni kell őket távolmaradásuk következményeiről.

9. A Közgyűlés a jelenlévő szavazásra jogosult tagok egyszerű (50% + 1 fő) szó-többségével határoz, azzal, hogy szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Ettől eltérően:

a) az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges,

b) az egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges,

c) a jelen lévő tagok 2/3-os többségi szavazatával lehet dönteni:

• • a vezető tisztségviselők (elnök, alelnök, elnökségi tagok) megválasztásáról, illetve e személyek visszahívásáról, továbbá
  • a tag által az Elnökség kizárást kimondó határozata ellen előterjesztett fellebbezés kérdésében történő határozathozatalkor. 

10. A Közgyűlés, mint döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv (elnökség) határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján:

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő célszerinti juttatás.

c) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

• • akit a határozat az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
  • akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  • aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  • akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy alapítója;
  • aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  • aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

11. A Közgyűlésnek a jelen lévő rendes tagok közül jegyzőkönyvvezetőt és két jegyzőkönyv-hitelesítőt kell választania, egyszerű szótöbbség alapján.

12. Az Elnökség köteles a közgyűlésről jegyzőkönyvet készíttetni, amely pontosan tartalmazza a jelen lévők számát, a határozatokat támogatók és ellenzők számarányát. A jegyzőkönyvet aláírja a levezető elnök, a jegyzőkönyv-vezető, két hitelesítő (szavazati joggal rendelkező) tag. A közgyűlési jegyzőkönyvek az egyesület székhelyén valamennyi tag számára hozzáférhetők, tanulmányozhatók, azokról az Elnök engedélyével és saját költségre másolatok készíthetők.

A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés és az elnökség által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe. A közgyűlési határozat esetén a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A határozat csak ezt követően válik érvényessé.

Az Elnökség köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthetnek a döntés meghozatalától számított öt napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni.

13. Az Egyesület közgyűlési és elnökségi jegyzőkönyvei, iratai, éves beszámolói nyilvánosak. Az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintést előzetes kérelem alapján az elnök nyolc napon belül az Egyesület székhelyén biztosítja.

14. Az Egyesület a Közgyűlés által elfogadott közhasznúsági melléklet rövid tartalmi beszámolóját, a Közgyűlés és az Elnökség határozatait, illetőleg egyéb, jogszabály vagy hatóság által előírt beszámolót, az Egyesület működésével, szolgáltatásai igénybevétele módjával kapcsolatos információkat, a székhelyén található hirdetőtáblán vagy internetes honlapján hozza nyilvánosságra.

Ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy az Egyesület a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége által kiadott vagy az Egyesület saját fenntartású internetes honlapján tegye közé az előző bekezdésben részletezett információkat.

B) Az Elnökség

15. Az Egyesület ügyvezetését az 5 (öt) tagú Elnökség (elnök, alelnök, három elnökségi tag) látja el. Az Elnökség tagjai az Egyesület vezető tisztség-viselői.

Az Egyesület elnökét és alelnökét a közgyűlés választja meg, az Egyesület tagjai sorából. Az elnökség tagjait az Egyesület tagjai közül kell megválasztani, de a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az Egyesület tagjain kívüli személyekből is. Az elnökség tagjai újraválaszthatók.

Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

Az Elnökség tagjai feladatukat társadalmi megbízatásként, vagy a Közgyűlés döntésétől függően munkaviszonyban látják el. Részükre a Közgyűlés tiszteletdíjat és költségtérítést, illetve munkabért állapíthat meg.

16. Az Elnökség feladata és hatásköre:

a) az Egyesület napi ügyeinek vitele, az elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók előkészítése és az éves költségvetés elkészítése, azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c) az éves tagdíj megállapítása;

d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) az Egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

g) az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

i) a tagság nyilvántartása;

j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések meg-tétele; és

m) az alapszabály felhatalmazása alapján rendes tag felvételéről való döntés.

n) a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése,

o) a közgyűlések között irányítja az egyesület munkáját, végrehajtja azokat a feladatokat, amelyekkel a közgyűlés megbízza, és dönt mindazokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe,

p) javaslatokat készít az Egyesület tevékenységét, gazdálkodását meghatározó kérdésekben, és ezeket jóváhagyásra a közgyűlés elé terjeszti.

q) intézi a tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos ügyeket, dönt – a tiszteletbeli tag kivételével – a tagok felvételéről, kizárásáról.

r) egyéni elbírálás alapján dönt a tagok anyagi támogatásáról.

s) elkészíti az éves beszámolót és közhasznúsági jelentést, a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót, majd (a közgyűlés jóváhagyása után) a közhasznúsági jelentést azt az Egyesület honlapján közzéteszi.

t) biztosítja az Egyesület működésével kapcsolatos iratokba (ide értve az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést is) történő betekintést, melynek az erre vonatkozó kérelem elnökségi taghoz történő beérkezését követő legkésőbb nyolc napon belül, az Egyesület tesz eleget. Az iratokról – saját költségen – másolat kérhető.

u) jogosult akár tagot, akár kívülálló személyt a pénztárosi teendők ellátásával megbízni.

17. Az Elnökség legalább kéthavonta ülésezik. Az üléseket az Elnök írásban hívja össze – a napirendi pontok megjelölésével –, melyet postai kézbesítéssel juttat el legkésőbb az ülést megelőzően nyolc nappal az elnökségi tagoknak. Az Elnökség üléseit az elnök vezeti. Az Elnökség ülései nyilvánosak.

18. Az Elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van az ülé-sen. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Amennyiben az elnök nincs jelen, az Elnökségnek egyhangú döntést kell hoznia. Az Elnökség bármely két tagja rendkívüli elnökségi ülést kezdeményezhet írás-ban, az ok és cél megjelölésével, mely esetben az Elnöknek köteles – a IV.17. pontban foglalt határidők figyelmen kívül hagyása mellett – az Elnökséget össze-hívni.

19. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján:

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

A vezető tisztviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 

20. Az Egyesület elnöke – az alelnök és az elnökségi tagok közreműködésével – ellátja az Egyesület általános ügyvezetését, s felelős az Egyesület törvényes és alapszabályszerű működéséért.

Az Elnökség munkáját az Elnök vezeti. Az Elnök feladatai:

a) az Egyesület képviselete más személyekkel és szervezetekkel szemben,

b) az Elnökség munkájának szervezése és irányítása,

c) az Elnökség kéthavonkénti összehívása, a határozati javaslatok előkészítése,

d) az Elnökség határozatainak nyilvántartása, amelyből a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetőleg a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható,

e) a határozatok, annak meghozatalától számított 8 (azaz nyolc) napon belüli érintettekkel írásban való közlése, illetőleg az Egyesület körlevelében való közzététele,

f) gondoskodik az előző évről szóló beszámoló és közhasznúsági melléklet letétbe helyezéséről,

g) figyelemmel követi a 2011. évi CLXXV. tv. 32. § (4)-(5) bek-ben meghatározott közhasznúsági feltételek teljesülését. Amennyiben a megfelelő erőforrások és a megfelelő társadalmi támogatottság biztosítása saját hatáskörében nem teljesíthető intézkedést kíván, az intézkedésekre vonatkozó javaslatokat a Közgyűlés illetve az Elnökség elé terjeszti,

h) a határozatokat 8 (azaz nyolc) napon belül az Egyesület hirdetőtábláján, illetőleg a saját fenntartású internetes honlapján ki kell hirdetni.

i) az iratokba bárki betekinthet, előzetes értesítés alapján az elnök kötelezettsége ennek nyolc napon belül történő biztosítása. Az iratokról – az adatvédelmi jogszabályok hatálya alá eső adatokat kivéve – feljegyzés készíthető. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a Közgyűlésen keletkezett iratokra is.

21. Az Elnök az Egyesület képviseletében önállóan jogosult eljárni. Elnökségi felhatalmazás mellett egyszemélyi aláírással nyilatkozhat, jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat a költségvetés keretein belül.

      Az Egyesület főszámlájának és alszámlájának kezelésével, az utalványozással kapcsolatos jogokat együttesen gyakorolják az alábbi személyek: az egyesület Elnöke, az Alelnök, vagy egy elnökségi tag.

22. Az Alelnök képviseleti és aláírási joga az Elnökével azonos, így a bankszámla kezelésével és az utalványozással kapcsolatos joga is.

23. Az Elnökség tagjainak Alapszabályban nem szabályozott feladatait a közöttük lévő munkamegosztást az Elnökség határozza meg.

C) A Felügyelő Bizottság 

24. Az Egyesület ellenőrző szerve a Felügyelő Bizottság. A Közgyűlés által négy évre választott, három főből álló testület, tevékenységéért a Közgyűlésnek felelős és annak évente beszámolni tartozik.

A felügyelőbizottság tagjaival szembeni követelmények és kizáró okok:

a) Az Egyesület felügyelő bizottságának tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

b) A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai az Egyesület ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

c) Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója az Egyesület vezető tisztségviselője

d) Az Egyesületben nem lehet felügyelő bizottsági tag az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet felügyelő bizottsági tag az a személy sem, aki a Btk. 61. § (2) bek. j) pontja szerinti közügyektől eltiltás hatálya alatt áll.

e) Az Egyesületben nem lehet felügyelő bizottsági tag az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője (ezáltal felügyelő bizottsági tagja) nem lehet.

f) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

g) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja az a személy, aki:

• • a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
  • a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
  • a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást –, illetve
  • az itt meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

25. A Felügyelő Bizottság tagjai maguk közül elnököt kötelesek választani. A Felügyelő Bizottság tagjai megbízatásuk ideje alatt az Egyesületben más tisztséget nem tölthetnek be.

26. A Felügyelő Bizottság feladatai

a) a pénzügyi és gazdasági rendelkezések betartásának ellenőrzése,

 b) a pénzügyi és gazdasági tevékenységének vizsgálata,

 c) a tagdíj fizetésének ellenőrzése,

 d) az éves gazdálkodásról ellenőrző jelentés évenkénti benyújtása a közgyűlés elé,

 e) az Egyesület közhasznú működésének és gazdálkodásának ellenőrzése.

27. A Felügyelő Bizottság az Egyesület iratait, gazdálkodását bármikor ellenőrizheti, az Elnökségtől illetve a vezető tisztségviselőktől jelentést, információt kérhet, annak ülésein bármikor részt vehet, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja, az Egyesület munkavállalóitól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, indokolt esetben a Közgyűlés összehívását kezdeményezheti az Elnökségnél.

28. A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek meg-szüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

29. A Felügyelő Bizottság maga állapítja meg ügyrendjét. A Felügyelő Bizottság működésére az Elnökség működési szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy:

a) A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. Az ülést a felügyelő bizottság elnöke hívja össze, írásban, nyolc nappal az ülést megelőzően, a naprendi pontok megjelölésével.

b) A Felügyelő Bizottság ülése határozatképes, ha azon legalább két tag jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza meg. Két tag jelenléte esetén a felügyelő bizottság csak egyhangú szavazattal határozhat.

V. AZ EGYESÜLET VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA

1. Az Egyesület vagyona áll:

a) az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól köz-hasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;
b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsoló-dó bevétel;
c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
d) a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel;
e) a tagdíj;
f) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;
g) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.

Az Egyesület költségei:

a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

2. Az Egyesület csak másodlagosan, – kizárólag közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve – gazdasági, vállalkozói tevékenységet is folytathat. Az Egyesületnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilván-tartani. Nyilvántartásaira egyebekben a civil szervezetekre irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. (350/2011. (XII. 30.) Korm. rend.) A könyvelés ellenőrzését évente a Felügyelő Bizottság végzi, amelyről szóló jelentését a Közgyűlés elé terjeszti.
3. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban foglalt tevékenységekre fordítja. Az Egyesület a rendelkezésre álló vagyoni eszközökkel a Közgyűlés által jóváhagyott éves költségvetésének megfelelően gazdálkodik, a civil szervezetekre vonatkozó gazdálkodási és vagyonkezelési jogszabályok szerint.
4. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
5. Az Egyesület vagyona kizárólag jelen Alapszabályban megjelölt célok érdekében, illetve működési költségekre használható fel. A működés megkezdéséhez szükséges költségeket az alapító tagok biztosítják.
6. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonának sorsáról a Közgyűlés rendelkezik.
7. Az Egyesület az I. fejezetben meghatározott célok elérése érdekében bankszámlát nyit az egyesület számára.
8. Az egyesület vagyonával való rendelkezés az IV.16. d) pontnak megfelelően az egyesület elnökségének hatáskörébe tartozik, amely azt kamatozó banki betétbe helyezheti, részvényekbe fektetheti, kötvényt, kincstár- vagy letéti jegyet vásárol-hat, azzal az egyesület céljait szolgáló jövedelmező vállalkozásokban részt vehet.
9. Az egyesület vállalkozói tevékenységi körébe tartozhat a TEÁOR ’08 besorolása szerint különösen az alábbi tevékenységek folytatása: 85.59 ’08 Máshova nem sorolt egyéb oktatás, 88.10 ’08 Idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül, 88.99 ’08 Máshova nem sorolt egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül, 68.20 ’08 , üzemeltetése, 85.59 ’08 mns. egyéb oktatás, 74.50’08 Fordítás, tolmácsolás.
10. Az Egyesület közhasznú szervezetként kettős könyvvitel vezetésére kötelezett.

VI. Az Egyesület megszűnése

1. Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt, vagy ha a megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett, továbbá ha a tagok, vagy az alapítók kimondják megszűnését vagy az arra jogosult szerv megszünteti – feltéve mindegyik esetben, hogy az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az Egyesületet törli a nyilvántartásból.

2. Egyesület csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

3. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

4. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott – ennek hiányában a nyilvántartó bíróság által kijelölt, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.

5. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az Egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

6. A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén:

a) Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

b) Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen köve-telésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztség-viselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetés-képtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

7. Ha az Egyesület feloszlással szűnik meg, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyona a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének tulajdonába kerül.

VII. Vegyes rendelkezések

1. Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

2. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv,, továbbá az Egyesülési jogról a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről, támogatásáról szóló 2011.évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak.

3. Az Egyesület jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályát a Közgyűlés 2017. január 12. napján 31/2017. számú határozatával fogadta el. A Közgyűlés felhatalmazza az Egyesület elnökét a jelen, egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály aláírására.

 

Kelt: Debrecen, 2017. év október hónap 21. napján

Vasas György elnök
Siketek és Nagyothallók
Hajdú-Bihar megyei Egyesülete